Miután megérkezett a kaja, a fiúkkal együtt megettük. 11 óra fele elmentek, Louis pedig a lelkemre kötötte hogy ne aggódjak. Mindegyik fiúnak volt valami kedves szava hozzám. Kivéve Zayn-t. Ő rám se nézett. Én se voltam ár kíváncsi hogy megmondjam az őszintét.
Egész nap csak feküdtem, sírtam, filmet nézte, ettem, aludtam stb...
Este felé nem bírtam tovább, és felhívtam Liamet. A telefon rövid ideig csörgött, majd felvette.
-Haló.-mondta halkan, szomorúan.
-Szia.-mondtam egy kicsit élénkebb hangon.-Figyelj nem kéne ezt...megbeszélnünk ? Én tényleg nem akarok haragban lenni veled vagy Zaynnel.
-Hát....felőlem.-jött a flegma válasz.- Egy óra múlva ?
-Oké.-mondtam és már le is raktam volna amikor eszembe jutott valami.-Várj ,hol ??
De már lerakta. Csodás. Magamtól kellett rájönnöm. De London hatalmas ! Sosem tudom meg hogy hol vár. Aztán hirtelen beugrott. A St. James Park. Ahol először találkoztunk. Ez elég logikus volt. Egyszerű ruhát kaptam magamra, kisminkeltem magam, és beugrottam a kocsimba. Elég gyorsan mentem, hisz így is késésben voltam.
Mikor odaértem, már egy dugót is megjártam, ezért rohantam a tóhoz. Ő már ott volt. Csak állt és lefelé bámult. Összekulcsoltam a kezem, és végre megszólaltam.
-Liam-kiáltottam. Rámnézett, és próbálta elfojtani a mosolygást. Nem sikerült. Visszamosolyogtam rá majd elindultam felé.
-Szia.-mondtuk egyszerre halkan.
-Figyelj.-kezdtem.-Ami tegnap történt Zaynnel, semmit sem jelentett nekem. Az egész egy nagy félreértés volt. Bevoltunk mindannyian rúgva ezért....azt se mondhatom hogy jártunk. Mert nem. Jól éreztük magunkat, megesik az ilyen....De én 2 nap ismeretség után nem szeretnék belebonyolódni semmibe. Megakarlak ismerni. Jobban. Ne hidd azt hogy én nem akarlak téged...mert igenis akarlak. Nem is tudod mennyire. De ezek után azthiszem újra kéne kezdeni ezt az egészet.
Miután elmondtam a monológom,Liam csak mosolygott eggyet, majd szorosan megölelt.
-A számból vetted ki a szót.-suttogta a fülembe. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Hiszen ez azt is jelenti hogy akar engem. Úgy ahogy én őt.
-Viszont.-engedtem el Liamet.-Zaynnel is beszélnem kéne.
-Itt van.-jelentette ki egyszerűen Liam. Nagyot néztem, aztán elkezdtem firtatni a fákat, és megláttam Zaynt. Ő is meglátott, és elkezdett integetni. Visszaintettem.,majd ránéztem Liamre, elengedtem a kezét, és elindultam Zayn felé.
Megbeszéltük a dolgokat, szerencsére az is kiderült hogy Zayn és Liam egyáltalán nem vesztek össze. Ennek hihetetlenül örültem. De a legjoban annak örültem hogy mindent tiszta lappal kezdünk, és elfelejtjük ezt az estét, bármilyen csodásan is kezdődött.
~Vége.
Vanda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése